Termálfürdő - Soltvadkert
diplomaterv
Építész: Font Izolda
Konzulens: Dobai János DLA
Helyszín: Soltvadkert
Tervezés dátuma: 2016
Elismerések: Hauszmann-díj; Archiprix - The Worlds Best Graduation Projects - résztvevő; Piranesi díj -nevezés;
A termálfürdő helyszíne egy Soltvadkert külterületén, a Vadkerti-tó mellett fekvő zöldterület. Egy '70-es évekből származó rendezési terv szerint már akkor termálfürdőt tervezett a város erre a helyre, eddig azonban csak egy termálkút készült el. A vize gyógyhatású, magas ásványianyag-tartalommal rendelkezik, és a hőfoka is megfelelő a fürdő ellátásához.
A telket sűrű növényzet veszi körül, ami jelenleg egyik irányban sem enged kilátást. A bozótos terület megtisztításával az épület és a vízpart vizuális kapcsolatba kerül. Az épület feladata ebben a helyzetben az, hogy alkalmazkodjon egy olyan helyen, ahol épített környezet még nem befolyásolja az elhelyezkedését, hanem azt csak a természetes környezet alakíthatja. Az elhelyezésnél fontos volt, hogy a meglévő, értékes fák megmaradjanak, és az épület minél közelebb kerüljön a vízparthoz. Ezt a határt a vízvédelmi vonal jelölte ki, amelyen belül már nem lehet építeni.
Az épület formájával is igyekszik a természethez alkalmazkodni. Egy lapos, több helyen felhasított korong az alapvető képlet. A beépíthetőséget kihasználva a kör átmérője 46 méter lett, így viszont egy nagyon mély, tagolatlan test alakult ki. A merőleges rendszerben megjelenő hasítások fellazítják a nagy, lapos testet. Főleg a part felé nyílik az épület, az azzal ellentétes irányban, ahonnan a telekre érkezünk, csak a bejárat bemetszése látható.
A felvágások oldalai üvegfalak, így ezeken keresztül kap fényt a belső tér. A tér az üvegfalak miatt bár tagolt lesz, mégis átlátható marad. A külső, íves fal zárt, a medencék mellett azonban egy-egy alacsonyan elhelyezkedő ablak töri meg a teljes elszigeteltséget és biztosít kilátást fürdőzés közben. Az egész panorámát azonban csak a tetőről élvezhetjük igazán, ahol jó időben napozni is lehet, valamint innen belátható a tó egésze is.
Alaprajzi rendszer
Alaprajzi értelemben két részre oszthatjuk a házat. Egy félkör jut a megérkezésnek, átöltözésnek, és egy félkört kap a fürdőzés. A két rész funkcióban, tartószerkezetileg, valamint egyéb részletekben is eltér egymástól. Ez a rendszer kiegészül a pinceszintet részben elfoglaló fürdőtérrel is.
Az öltözők, kiszolgáló terek félköre falas tartószerkezeti rendszerű. A fürdőtér egy nagy, összefüggő félkör, aminek elrendezését az üveg bevágások, valamint a pillérek alakítják. A legnagyobb felhasítás egy sávban helyezkedik el az előtérrel, és az alatta elhelyezkedő úszómedencével, merülő medencével. A medencék a bevágásokhoz, pillérekhez igazodva rajzolódnak ki.
A fürdőtérben három bevágás található. Míg az egyikben szabadtéri medencék vannak, a másik kettőbe bekúszik a környező természet.
Anyagok, felületek
A külső burkolat függőleges fa lécburkolat, mögötte a fal fehérre vakolt. A bevágásokban az attika fal szintén fehérre vakolt, ez előtt nincsen faburkolat. A faburkolat öregedése, változása a természettel együtt segíti az épületet még inkább illeszkedni a környezethez.
A belső tér hangulata teljesen ellentétes a külsővel. Itt minden feszes, pontos, nagyon újszerű. A fő felületi elemek az üveg, a fémkeretek, a beton, a padló sötétszürke méhsejt mozaik burkolata fehér fugákkal és a víz felszíne.
A belső tér hangulata teljesen ellentétes a külsővel. Itt minden feszes, pontos, nagyon újszerű. A fő felületi elemek az üveg, a fémkeretek, a beton, a padló sötétszürke méhsejt mozaik burkolata fehér fugákkal és a víz felszíne.
